A KÁVÉ TÖRTÉNETE - HONNAN SZÁRMAZIK?

A kávé több ezer éve velünk él, része a gasztronómiánknak és a kultúrtörténetünknek, szerepe nem korlátozódik csak a fogyasztására, a fogyasztás mikéntje is meghatározó, gondoljunk csak a magyar kávéházkultúrára.
Honnan származik a kávé?
Kávés eredetmítoszból több is akad, de talán a legjelentősebb a jemeni és az etióp. Természetesen a mai napig vita tárgyát képezi, hogy melyik területen és mikor fedezték fel elsőként a kávécserje termésének áldásos hatását.
Ha az etiópokat kérdezzük, akkor a kaffai kecskepásztor Kaldi volt a felfedező, aki a kecskéit egy monostor közelében fekvő hegyvidéki területen legeltette, amikor észrevette, hogy az állatok nagyon furcsán viselkednek, harapnak, hangoskodnak, szinte táncolnak. Kaldi hamar rájött, hogy a hegyoldalban növő cserje apró bogyói felelősek a kecskék magaviseletéért, kíváncsi ember lévén, ő is megkóstolta a bogyókat, és ha táncolni nem is kezdett, de rá is energizáló módon hatottak a bogyók. A kávéból jó sokat magával vitt, majd az otthonához közeli szerzeteseknek megmutatta felfedezését. A szerzetesek nem fogadták kitörő örömmel, sőt annyira felháborodtak, hogy a tűzbe vetették a bogyókat, amelyek csodás illattal ajándékozták meg őket. A felfedezésnek köszönhetően a kávébabokat rejtő bogyók újabb esélyt kaptak: a szerzetesek immár a tűz fölött pörkölve, vízben forralva készítették el az első valódi kávét.
Ha viszont a jemenieket kérdeznénk, akkor elmesélnék Al-Shadhili történetét, aki Etiópiában utazott, feltehetően spirituális ügyekben, majd néhány nagyon furcsán viselkedő madár megfigyelésével jutott el a kávécserjéig, amit persze magán is kipróbált, megérezvén azt a hatást, amiért azóta is rajongunk a kávéért. A mítosz érdekessége, hogy ebben az esetben ugyan jemeni a felfedezés, de a kávé bizony Etiópiából származik.
Ennek mond ellent a jemeniek másik mítosza. Ebben a történetben Sheikh Omarot, egy orvos papot Mochából, Jemenből száműzték egy sivatagi barlangba, ahol az éhezés szélén álló Omar rátalált a kávé vörös bogyóira, majd azokkal próbálta elütni az éhét, de keserűnek találta és mérgében a tűzbe vetette. A bogyók azonban csak megkeményedtek a tűzben, így Omar kénytelen volt vízben is megfőzni őket, ezt a főzetet viszont már jóízűnek és élénkítőnek találta. Omar italának híre gyorsan elérte Mocha városát, a hír hallatán még száműzetése alól felmentették. Így hősünk a bogyókkal együtt hazatérhetett, ahol megosztotta a kávéból készített ital titkát másokkal is. A kávét a helyiek gyógyitalként kezdték fogyasztani, Omart szentként tisztelték és még kolostort is építettek az emlékére.